Is the European Union in Crisis? The Relationship between EU Citizenship and Direct Democracy and Its Impact on Democratic Legitimacy

Gábor Kurunczi

doi:10.2298/FID240327003K

Autori

Gábor Kurunczi Associate professor, Faculty of Law and Political Science, Pázmány Péter Catholic University, Budapest

DOI:

https://doi.org/10.2298/FID240327003K

Ključne reči:

građanstvo Evropske unije, biračko pravo, demokratski legitimitet, direktna demokratija, referendum, Evropska građanska inicijativa

Apstrakt

Kriza izazvana pandemijom kovida-19 i posledice rata između Rusije i Ukrajine utiču i na funkcionisanje Evropske unije. Povremeno se javljaju glasovi koji dovode u pitanje postoja-nje demokratskog legitimiteta u Evropskoj uniji. Stoga je važno razmotriti na koji način se pojam građanstva EU odnosi prema pojmu biračkog prava, a naročito prema direktnoj de-mokratiji. Institucije direktne demokratije, a posebno referendum, predstavljaju najopštiji i najsnažniji oblik neposrednog vršenja vlasti, jer omogućavaju da narod sam neposredno od-lučuje o nekom pitanju. Posmatrajući sisteme država članica EU, vredno je ispitati pitanje referenduma na nacionalnom i lokalnom nivou, posebno značaj pojma građanstva EU u odre-đivanju birača koji učestvuju u referendumu. U tom kontekstu, kao preliminarno pitanje, može se postaviti da li bi bilo moguće uvesti referendum na nivou EU, na kome bi građani EU odlučivali o pitanju iz nadležnosti Unije, ili, slično tome, zamisliti prekogranični regionalni referendum, na kome bi građani EU koji žive u više država odlučivali o regionalnom pitanju koje se tiče više država. Neophodno je, međutim, razmotriti i jednu instituciju koja već po-stoji: prošlost, sadašnjost i budućnost Evropske građanske inicijative, sa stanovišta moguć-nosti da ona u budućnosti preraste u neku vrstu evropskog referenduma

Reference

Aloisio, Salvatore, et al. 2011. „The European Citizens’ Initiative: Challenges and Perspectives.” In: Matarazzo, Raffaello, ed. Democracy in the EU after the Lisbon Treaty. Rome: Istituto Affari Internazionali (IAI), pp.: 65–150.

Beckman, Ludvig. 2009. The Frontiers of Democracy – The Right to Vote and its Limits. Chippenham and Eastbourne: CPI Antony Rowe.

Bódi, Stefánia. 2018. „Petíciós jog.” URL: https://ijoten.hu/uploads/peticios-jog.pdf (last accessed: February 11, 2025).

Crombez, Christophe. 1997. „The Co-Decision Procedure in the European Union.” Legislative Studies Quarterly 22 (1): 97–119.

Csink, Lóránt. 2020. „Népszavazás és európai polgári kezdeményezés.” In: Csink, Lóránt, Attila Gulyás, Gábor Kurunczi, and Ádám Varga, eds. Alkotmányjog, Budapest: Novissima, pp.: 117–124.

______. 2021. „Közvetlen demokrácia.” In: Csink, Lóránt, Balázs Schanda, and László Trócsányi, eds. Bevezetés az alkotmányjogba – Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei, Budapest: HVG Orac, pp.: 139–152.

Cygan, Adam, and Erika Szyszczak. 2006. „EU Citizenship.” The International and Comparative Law Quarterly 55 (4): 977–982.

Kilberg, Andrew G. I. 2014. „We the people: The original meaning of popular sovereignty.” Virginia Law Review 100 (5): 1061–1109.

Kiss, Mónika Dorota. 2009. „A közhatalom közvetlensége.” In: Kocsis, Miklós, and Judit Zeller, eds. A köztársasági alkotmány 20 éve. Pécs: PAMA, pp.: 527–543.

Kochenov, Dimitry, 2009. „Ius Tractum of Many Faces: European Citizenship and the Difficult Relationship between Status and Rights.” Columbia Journal of European Law 15 (2): 169–237.

Kurunczi, Gábor. 2020. Az egyre általánosabb választójog kihívásai – Az általános és egyenlő választójog elvének elemzése a magyar szabályozás tükrében. Budapest: Pázmány Press.

______. 2023. „The Relationship between EU Citizenship and the Right to Vote.” In: Cristani, Frederica, and Cristina Elena Popa Tache, eds. Tempore Mutationis in International and Comparative Law. Bucharest-Paris-Calgary: ADJURIS, pp.: 93–112.

Longo, Erik. 2019. „The European Citizens’ initiative: too much democracy for EU polity?” German Law Journal 20 (1): 181–200.

Meyer, Antonia. 2017. „Grenzen des Unionsbürgerschaftlichen Wahlrechts in der Europäischen Union?” Freilaw 11 (1): 1–6.

Ophuls, William. 1997. „Requiem for Representative Lóránt Democracy.” The Good Society 7 (1): 6–10.

Petrescu, Oana. 2014. „The European Citizens’ Initiative: A useful instrument for society and for citizens?” Revista Chilena de Derecho 41 (3): 993–1015.

Qvortrup, Mads. 1999. „A.V. Decey: The referendum as the people’s veto.” History of Political Thought 20 (3): 531–546.

Rakauskas, Raivydas. 2002. „Using referendums in decision-making on the European Union: what is in it for Lithuania?” URL: https://www.tspmi.vu.lt/wp-content/uploads/2021/01/ES-vie%C5%A1osios-politikos-trumpra%C5%A1tis-R.-Rakauskas.pdf (last accessed: February 11, 2025).

Ridard, Basile. 2018. The European Citizens’ Initiative, A sufficient tool to bring Europe closer to its citizens? Brussels: Egmont Papers.

Rose, Richard. 2018. „Referendum challenges to the EU’s policy legitimacy –and how the EU responds.” Journal of European Public Policy 26 (2): 207–225.

Schulz, Heiner, and Thomas Konig. 2000. „Institutional Reform and Decision-Making Efficiency in the European Union.” American Journal of Political Science 44 (4): 653–666.

Szabó, Marcel. 2021. „Az Európai Unió intézményrendszere.” In: Szabó, Marcel, Laura Gyeney, Petra Lea Láncos, and András Pünkösty, eds. Az Európai Unió jogának alapjai, Budapest: Pázmány Press, pp.: 175–251.

Tárnok, Balázs. 2020. „Az európai polgári kezdeményezés működési nehézségei és az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálata.” Iustum Aequum Salutare 16 (2): 147–178.

______. 2021. „Nemzeti régiók – a hetedik sikeres európai polgári kezdeményezés.” URL: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2021/11/15/nemzeti-regiok-a-hetedik-sikeres-europai-polgari-kezdemenyezes (last accessed: February 11, 2025).

_______. 2022. „Tíz éves az európai polgári kezdeményezés.” URL: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2022/03/30/tiz-eves-az-europai-polgari-kezdemenyezes (last accessed: February 11, 2025).